A gyermekek írása folyamatos fejlődésen megy keresztül. 6-7-8-9 éves korban a betűk formálásán és a hang és betűkép összekapcsolásán van a hangsúly. A gyermekek a képeket mint élő képzeleti eseményeket fogadják be, ezért nagyon fontos, hogyan tanítjuk őket írni és olvasni. milyen kultúrális elemekkel ismertetjük meg őket. A zene, a mese, a játék, a dramatikus elemek, élő részese lehetett e a korábbi életkorában, amelyek a természetes lelki-szellemi fejlődés fontos elemei, előkészítői.
Az iskolás évek kezdetén tanul meg a gyermekünk írni, az írás képesség elsajátításához egy sor ismeret birtokába kerül már az előtt, mielőtt tollat fogna a kezébe.
Mindennél fontosabb, hogy olyan dolgokra tanítsuk a gyermekeinket, amiket önmaguktól fel tudnak venni a környezetükből, megfelelő példaképeik tudjunk lenni, mert ebben az életkorban nagy egyéni különbségek vannak közöttük, a személyiségük, temperamentumuk, testi fejlettségük és készségeik szintjén is.
A legtöbbet azzal tehetjük, ha minél elfogadóbbak vagyunk velük szemben és képesek vagyunk kimutatni feléjük szeretetünket. A hat, hét, nyolc és kilenc éves gyermekek, ha hagyjuk, velünk együtt rezegnek. Az együttrezgés azt jelenti, hogy mindaz, amit mi magunkból nyújtani vagyunk képesek, mindazt kérik tőlünk, elvárják, hogy folyamatosan nyújtsuk feléjük, mígnem a részeseivé nem válnak. Képesek abban a ritmusban létezni, amelyet magunk köré teremtünk. A nyugodt és kiegyensúlyozott környezet a dús érzelmi, elfogadó és a környezet kihívásaira rugalmasan és védőn reagáló szülők oltalmazó hatását, már ők maguk is meg tudják teremteni a családon kívüli környezetben, de képesek érzékenyen, bizonytalanul,ambivalensen is reagálni az ellenkező esetben, amikor a mi magunk se tudjuk mit vár el a környezetünk tőlünk, vagy saját magunk számára sem lehetünk egy biztos pont, ahol nyugalmat talál a tesünk, lelkünk vagy szellemünk egysége. A környezet ilyenkor, ez utóbbi esetben még erősebb hatással van ránk és gyermekeinkre, ezért nem mindegy mit lát, hall és tapsztal a felnőttek világában, ahonnan önmagát meríti. A játékaiban, viselkedésében megjeleníti a gyerekek világában, mindazt, amit a világban tapasztal, ami a lelkében lecsapódik.
A felnőttek világa részese a gyermekek világának, a gyermekek világa ebből táplálkozik és mindkettő a Föld nevű bolygón található.
Mai életünkben, életvitelünkben nemcsak a szavaink és tetteink, erkölcsi értelemben vett cselekedeteink hatnak a gyermekekre, hanem mindaz amit nem teszünk meg, avagy hagyunk megtörténni:
A mátrix világban, ahol nem tudhatjuk, hogy hány teremtő áll felettünk, kinek köszönhetjük cselekedeteinket, sorsunknak, vagy tudatunknak? Egyedül a hitünk és szemléletünk, az egónk, a saját egyéni szinezetünk irányít bennünket. A materialista világ a fogyasztásra ösztönöz, minden adható és vehető, a fenntartható világ az elérendő cél. A lelki eredetű világban mind több gyengeségünket, érzkenységünk, avagy erősségünk és lelkesültségünk ereje ismerhető meg számunkra, kapcsolataink minősége szimpátia, avagy antipátia szintjén dől el. A szellemi világunkban annak megfelelően élünk, amennyit abból hajlandóak és képesek vagyunk tudatunkkal felfogni. Folyt.köv....